Ihatok-e a forrás vízből?

Csodás, napsütéses idő, kellemes 23 fok, az erdő gyönyörű, virágok mindenhol, madarak dalolnak a fákon, sőt egy-két apróbb állatka is feltűnik a közelünkben. Sokat túráztunk ma, elfáradtunk, jó lenne megsütni az uzsonnánkat.
Ott a forrás mellett jó is lesz, összegyűjtjük a tűznek valót, finom szalonna illat a levegőben, a sült hagyma már kész, valaki szeljen kenyeret.
És ekkor jön el az a pont, mikor én már szomjan halok..

Szinte sosem viszek magammal fél liternél több innivalót egy túra vagy kirándulás során, hiszen nehéz cipelni, idegesít a lötykölődő hang és akkor meg már muszáj meginnom a nálam lévő H2o-t, ami utána állandó fák közötti bujkálást eredményez.
Az út során szinte biztos, hogy legalább egy forrással találkozunk, amelyből én rendszeresen inni szoktam.
Egy forrás az erdő gyöngye, egy olyan különleges színtér, ahol az állat és az ember találkozhat, ahol egy fáradt vándort hűsít a földből jövő jegesen hideg víz. A forrásokat óvnia kell és ápolnia kell minden arra tévedőnek, hiszen amíg ki nem apadnak vagy meg nem poshadnak, életet táplálnak.

Víz-víz, tiszta víz.

Többen is tartanak az ilyen kis forrásoktól, és sajnos igazat is kell adnom a rettegőknek. Sajnos, a legtöbb forrás vizéből nem szabad inni. Évente, minden kistérségi ÁNTSZ kötelező vízminta vételezést tart a környékükön található kis forrásokból, ezzel ellenőrizve, hogy vízben található kórokozók száma nem lépi-e túl a megengedett értéket. Mivel a víznek nagy szerepe lehet fertőző betegségek terjesztésében, ezért tényleg fokozott figyelmet igényelnek ezek a kis 'életmentő csatornák', hiszen egy nem ellenőrzött forrás is komoly megbetegedést okozhat.

Tudom, hogy a vízzel kapcsolatos információk, már a csapból is folynak, de azért adnék még pár tippet!
Ha a kis forrás mellett bármiféle figyelmeztető jelzést látunk, akár hivatal általi (ÁNTSZ) akár kézzel és helyesírási hibával teli kis cetlit (Ne iggyál belöle! ) vegyük komolyan! Ha a vízből tilos inni, akkor nem iszunk. Ugye, logikus!
Ha a víz színe vagy szaga eltérő a megszokottól, szintén ne igyunk belőle. Ha békalencsék úszkálnak benne, láthatóan szennyezett vagy elhalt kisállatot látunk a forrás mentén, szintén nem javaslom a vízfogyasztást.



A túraútvonalak mentén fokozott figyelmet kapnak a kisebb és nagyobb források is, legyen az kiépített vagy csak egy ceruza vastagságnyi kis önálló vízfolyás. Az éves vizsgálatok során, biológiai, kémiai és bakteriológiai tesztek is készülnek és ezen eredmények után megkapjuk a bírálatot: fogyasztható-e a víz avagy sem. Előfordul olyan is, hogy a víz csak forralás után fogyasztható! Azt véltem felfedezni, hogy ezek az információk rendre éveket csúsznak a hivatalos oldalakon, így én egy-egy kirándulás előtt arra biztatnék mindenkit, hogy nézzen körbe a helyi ÁNTSZ-ek oldalán (hátha mégis fent van) vagy menjen el személyesen információt kérni ill. keresse meg a helyi erdészeket.

Mi lehet a vízben? 

Bár a normál bélflóránkban is megtalálhatóak kis menyiségben, de azért ha e három névvel találkozunk, higgyük csak el, hogy komoly a baj. Ha az Escherichia Coli, ismertebb nevén E. coli, az enterococcusok és ha a csodásan hosszú nevű Pseudomonas aeruginosa mutatható ki a forrás vízből, akkor fekáliás szennyeződéssel van dolgunk. Ezek a latin nevűek hányást, hasmenést, lázat, rosszullétet de akár kiszáradást is okozhatnak. A nitrát és a nitrit ismét két ellenséges név, mely csecsemőknél, beteg időseknél akár életveszélyes állapotot is okozhatnak
Jöjjön egy kis elmélet, hogy megértsük mi okozhatja a problémát:
A bélcsatornánkban élő baktériumok a nitrátot nitritté alakítják át, megyek oxidálják a vörösvérsejtek hemoglobinjában található vasat, így létrejön a methemoglobin. Ez a forma képtelen az oxigén szállítására a vérünkben, így a bőr elkékülhet. Felnőtteknél gyors a visszaalakulás ideje, azonban időseknél és 6 hónapnál fiatalabb csecsemőknél ez nem így működik. Ezt az jelenséget 'kék bébi szindrómának' is nevezik.

A Pécs környéki kis források vize szinte mind csak forralás után lenne fogyasztható, sőt vannak olyan lelőhelyek is melyekből tilos fogyasztani. Sajnos a hivatalok és a természetvédelmi oldalakon 2 éves lemaradással vannak csak fent adatok, így ezekre nem lehet adni. De persze azért megnyugtató számomra, hogy az Éger-völgyi kis források, melyekből inni szoktam rendben voltak a 2010-es évben :) Némi kis vigasz, így 2 év távlatában; szerencsére az ilyesfajta ivászatoktól sosem lett semmi bajom.

Összefoglalva tehát: Forrásvízből csak előzetes informálódás után ésszerű fogyasztani. A pécsi és Pécs környéki források 50%-ban igen, és ugyanennyiben nem ihatók. A betegségek megelőzése miatt szánjuk rá időt és energiát a megismerésükre.
Ezeken az oldalakon információt kaphattok a Pécs és környéki forrásvizek állapotáról (sajnos nem éppen aktuális, de mégis támpont lehet), mégpedig ha ide és ide kattintotok. Jó túrázást és forrással ismerkedést kívánok mindenkinek!

Evelin